Somló

Összesen: 5,85 ha

MÉRET, TÁJOLÁS, SZŐLŐFAJTA, KOR

• Cserkó 0,35ha, északi-oldal, Aszó-dűlő, olaszrizling, 35 éves
• Aszó Új, 0,2 ha, északi-oldal, olaszrizling, 30 éves
• Barackfás, 0,2 ha, északi-oldal, hárslevelű 1 éves
• Lévai, 0,4 ha, északi-oldal, furmint-hárslevelű,7 éves
• Inhauser 0,4 ha nyugati-oldal, juhfark, 29 éves
• Vári Kovács 0,4 ha nyugti-oldal, furmint-hárslevelű,12 éves
• Teraszok-bakművelés, 0,5 ha, déli-oldal, juhfark, 20éves
• Celli, 0,2 ha, déli-oldal, „somlai vegyes”, 22 éves
• Naporás, 1 ha, déli-oldal, furmint, olaszrizling, juhfark, hárslevelű,40 éves
• Somogyi, 0,5 ha , déli-oldal, juhfark, kabar,kövérszőlő, 20 éves
• Hegykapu, 0,2 ha, déli-oldal, olaszrizling
• Angol, 0,3 ha, déli-oldal, furmint, hárslevelű, juhfark, olaszrizling. 20 éves
• Jáde, 1 ha, keleti-oldal, furmint, juhfark, 10 éves
• Vár alja, 0.2 ha, északi-oldal , furmint, olaszrizling, juhfark, 20 éves

Minden területünkön a Biokontroll Hungária kft. által ellenőrzött ökológiai szőlőtermesztés folyik. A borászati üzem is rendelkezik certifikációval. Kiemelten fontos ügy ez számomra, egészségügyi, filozófiai és borminőség szempontjából is. Az eredetiség és fenttarthatóság záloga. Minden területünket magunk művelünk, termést nem vásárlunk fel, a préseléstől a palackozásig minden munkát mi végzünk. Ez a másik kulcs a minőséghez. Ebben nincs kompromisszum.

V, mint vulkán!

A Kemenesalja monogenetikus vulkáni terület északnyugati és délkeleti peremén szigetszerűen emelkednek ki – a bányászat során lefejtett – Ság hegy és a – kb. 1 km átmérőjű bazaltlávával fedett – Somló vulkanikus tömbjei. A kb. 5-5,5 – 3-3,5 millió évvel ezelőtti sekély magma – víz kölcsönhatása okozta freatomagmás kitörések következményeként a vulkáni kráterből fröcsögő lávafoszlányok a vulkán peremén, és a vulkán környezetében landoltak. A robbanásos kitörések következtében egy tufagyűrű jött létre. A tufagyűrű belsejében – a mai Stromboli kitöréseihez hasonló – kis salakkúpok épültek. Idővel a nagyobb hasadékok mentén lávafüggöny emelkedett a magasba, végül a tufagyűrű belsejét lávató töltötte ki. A vulkáni tevékenység után az üledékes kőzet lepusztult és a vulkáni rendszer a “hegyként” uralja a tájat.

Freatomagmás kitörés = a bazaltos magma és a víz (vagy vizes üledék) keveredése következtében bekövetkező robbanásos vulkánkitörés, aminek a kitörési anyagában a szétrobbanó magma anyaga is megtalálható.

A folyamat a következő képpen képzelhető el (Németh, 2012):

zöld – neogén törmelékes üledékes kőzet; fekete – neogén előtti (preneogén) aljzatMagma-kőzet kölcsönhatás (freatómagmás kitörés) – felépül a tufa kúpMég száraz rendszer: Stromboli típusú kitörés. Felépül a salakkúp.Még mindig nincs víz. Hawaii kitörések -> fröccsenő kúpok, lávató5,5 millió év lepusztulás után a vulkáni rendszer mintegy “kiemelkedett” a környezetéből.

A Somló oldalában 250 m magasságig nyomozhatók a vulkánműködés előtti (neogén) törmelékes (sziliklasztos) kőzetegységek (Tihanyi és Somlói Formációk).

Az Alpok, Kárpátok, Dinári-hegység kiemelkedésének és a vízszint csökkenésének következtében a Paratethys-óceán (vagy Paratethys-tenger) kb. harmincegynéhány millió évvel ezelőtt (az eocén és oligocén határán) szakadt le a Tethys-óceánról. A késő-miocénben (vagy ahogyan általában hívjuk, a pannonban) megszűnt a területünk kapcsolata a Paratethysszel, létrejött egy hatalmas beltó (Pannon-tó) és mintegy 6 millió évig élte a saját életét. Ebben a tóban alakultak ki az említett formációk.

A hegy déli oldalán a sötétszürke bazaltos lávafolyások eltűnnek a prevulkáni törmelékes kőzetek alatt. Az összefüggő bazaltoid láva lemezes és oszlopos tagoltságú, és itt (hegy déli részén) teljes vastagsága legalább 70 m. Ez az összefüggő lávatest 350 méteres magasságban egy sima, egyenes felszínű fennsíkot (mezát) alkot. Ezen a fennsíkon ül egy enyhe lejtésű, vörös salakos („hopokás” –, ahogyan a helyiek nevezik) domb, a teteje (435 m) a Somló csúcsa is egyben. A hegy északi oldalán, mintegy 250 m magasságban, közvetlenül a láva alatt piroklasztikus kőzeteket találunk, amelyek vastagsága körülbelül 50 m lehet. Ezeket a kőzeteket nagyrészt kis vastagságú negyedidőszaki törmelékek takarják.

Ami a Somlói terroir szempontjából nagyon fontos, hogy a bazaltok magas magnézium (MgO 8-10 w%) és vas (Fe2O3 + FeO 9-10 w%) tartalma mellett a törmelékes üledékes kőzetek (homok- és aleuritrétegek) átlagos mésztartalma 14-35% között mozog. Ez a karbonáttartalom az aleurit és homok kalcit tartalmú kötőanyagából származik, viszont a nagy mennyiségű összetört molluszkahéj (csigák, kagylók) jelenléte okozhat akár 40% körüli értékeket is. Amikor Somlóról vagy a Ság hegyről, mint a vulkanikus borok Mekkájáról beszélünk, akkor ezeket a tényezőket is figyelembe kell vennünk!

Szüret. Szépség, könnyedség, barátság, magyarul: Boldogság! Sokan ezért már az első szüreti élmény után rögtön saját szőlő után néznek, hogy a barátság szépségét minden nap megélhessék. Ráadásul a somlói borhoz még egy fontos boldogság-tényező is társul: Az egészség!

A Somló és a somlói bor minősége és híre fennmaradt, a jómódú közönség s a nyugatos írók kedvenc italává és kirándulóhelyévé vált. Mondhatjuk „SOMLAI” a forradalmi ifjúság egyik inspirálója volt.
A lendület nem szakadt meg, mert a Kiegyezés utáni évben, – a teljes magyar borászatra nézve nagy jelentőségű – még ma is korszerűnek tekinthető, a mai viszonyaink alapjául szolgáló szabályozást adtak ki.

Ekkor szabályozták először például a somlói napszámosok munkarendjét és munkaidejét, de ezek a szabályok gondoskodtak a somlói vadvilág és környezet védelméről is.

A Somló szőlőit a filoxéra az első magyarországi megjelenése után 13 évvel, 1888-ban érte el.
Sok gazda tönkrement, a területeit eladta, vagy egyszerűen elhagyta. A szabályok értelmüket vesztik, hiszen nincs aki betartsa és betartassa. A következő évtizedekben a korszerű szemléletű, védekezni tudó és akaró gazdák területe megnövekedett. A somlói bor fennmaradt, igaz termelése több szempontból is jelentősen átalakult.

Aztán a nehéz időket olyanok követték, amikor a „dőreség” fentről érkezett, ami ellen nem hatottak a helyi szabályok, jól beidegződött szokványok. A második „filoxéravész” a nyilas, majd kommunista szabályozás nagyobb kárt okozott a Somló bortermelésének, mint az első.

A természet azonban áttöri az akadályokat. A ’80-as évek elején a „Somló barátainak társasága” kezdett el tevékenykedni a Somló megújításán. Később, 1987-ben ez a társaság megalapította Tornai Endre elnökletével a „Somló Baráti Kör”-t, mint bejegyzett civil szervezetet és még abban az évben kiadta a „Borászati Füzetek” négy kiadványát, amelyből az egyik, az 1868-as hegytörvény reprint kiadása volt. Még ugyanebben az évben, a Somló területében érintett községi tanácsok közösen és egységesen meghozták a Somló hegy életét szabályozó (az 1868-as hegytörvényen alapuló) rendeletüket.

Ezzel megindult a mi rendszerváltásunk, és kezdetét vette a Somló legújabb kori története.
Miután a somlói termelők visszavették tevékenységük, életük irányítását, a somlói borok minőségének fejlődése újra lendületet vett. 1983-ban megjelent az első magántermelő által palackozott bor (Tornai Endre 1982-es évjáratú Olaszrizlingje). A legújabb kori polgárosodás módosabb rétege ismét felfedezte magának a Somlót, amivel új támogatók, világot látott emberek, jelentek meg a Somlón. Az általuk hozott szemlélet és a világban elérhető technológiák okszerű installálása, felgyorsította a Somló általános fejlődését és meghozta borainak, majd később pezsgőinek nemzetközi sikereit.

A somlói borok új dimenzióba kerültek. A népes és somlói bort kedvelő Habsburg család uralkodása óta nem volt a somlói boroknak olyan nemzetközi sikere és ismertsége, mint napjainkban.